Nem is tudom szavakkal leírni, hogy mennyire irigylem azokat az embereket, akik magabiztosan pattannak be a kocsijukba és mennek ügyeket intézni, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.

Számomra nagy mumus a vezetés, először kb 4-5 éve én is neki álltam munka, suli mellett, család nélkül. Budapestre esett a választásom, sokat ingáztam, rengeteg pénzt és energiát fektetve abba, hogy megszerezzem a jogsit.

Az iskola választás ismerős ajánlásával történt.
A KRESZ-t akkor hagyományos órákra beülős módszerrel próbáltam megtanulni,értelmezni és második alkalommal sikerült is a vizsga. Pedig emlékszem, mikor végeztem, hátra dőltem és azt éreztem, ismét nem lesz meg.. de meg lett 🙂 Azt gondoltam innen már minden könnyű lesz. Nagyon akartam és lelkes voltam.

Az elsősegély pikk-pakk meg lett, kicsit talán túl könnyűnek is bizonyult a vizsga. Ekkor még minden ment, mint a karikacsapás. ( 2019-ben úgy hallottam eltörlik. )


Nagyon kedves és jó fej férfi oktatót kaptam, rendőr volt a főállása, sajnos nem vezethettünk sokat, lepasszolt egy ismeretlen emberre, arra hivatkozva, hogy nem tudja időben összeegyeztetni a dolgokat.

A problémám ott kezdődött, hogy a 2. oktatóm legtöbbször nem vette fel a telefont, vissza nem hívott, kiderült, hogy nem volt a szakmája csúcsán, a saját kárára ő nem volt hajlandó telefonálgatni.. így telt el 2 hónap kb..
Leváltották. Amúgy sosem láttam .

Egy női oktatót sodort mellém az élet, aki 40-es éveiben járt, szingli volt, de már nagymama, jó fejnek tűnt és kedvesnek. Szerette stírölni a fiúkat és ő sem volt az a csöndes típus. Szóval úgy éreztem alakulunk, örültem, hogy laza oktatót kaptam ismét.

Majd fordult a kocka. Tisztában voltam azzal, hogy a parkolás nem megy, hiszen nem gyakoroltam, erre lehetőséget nem adott. “Majd, majd, majd.”. mindig ezt ismételte. Ez persze még nem ad okot arra, hogy rossz oktatónak tartsam.Tisztában vagyok vele, hogy van egy tanterv, jobb helyeken alkalmazzák is, illetve figyelembe veszik a tanuló képességeit.

Biztos Te is hallottál már arról, hogy vannak oktatók, akik a tanulójuk idejének pofátlan nagy részén, több alkalommal ügyeket intéznek, az óra ugye ketyeg, de hát mit tehetsz, várhatsz a kocsiban…
Elég toleráns embernek gondolom magam, rövid időkért nem rinyálnék, de amikor hosszú perceken keresztül miután kijön az épületből és bájcseveg ott is a szeretőjével még egy hosszabb időt, telefonon folytatja.. az már nálam sem fér bele. Amúgy is a férfitól a hideg rázott! Bár tudom, a szerelem nem ismer határokat.


Persze kiszolgáltatottnak és tehetetlennek érzi ilyenkor magát az ember, hiszen nagyon kell a papír, az idő megy, nem lenne jó összeveszni a tanítójával, újra végig sz*pni az ügyintézéseket, ki tudja, hol tesznek majd keresztbe a későbbiekben.. Csak hallgat és tűr. Alázatosan és bizonyítási vággyal, elismerést várva és bíztatásra számítva.

Amúgy is nagy általánosságban, azért jelentkezik az ember autósiskolába, mert NEM tud vezetni és MEG AKAR tanulni, bármilyen meglepő is.

Volt pár hónap kihagyásom a nagy hajrá után, mivel vidékről jártam fel Pestre és suli és munkahely krízis volt, ezért szüneteltetnem kellett a vezetést, valahol nem is bántam, elkezdett teherré válni.

Aztán ahogy alakultak a dolgaim, folytattam, mert tudtam folytatni kell.
Voltak sikerélményeim is, nem tagadom, de kezdett elmérgesedni a helyzet. Az előtte néha fel-fel bukkanó negatív énje az oktatómnak már átcsapott minden alkalmasba. Úgy tiporta el az önbizalmam óráról-órára, hogy kezdtem megutálni az egészet és eluralkodott rajtam a félelem.

Valószínűleg nem volt tudatában annak, hogy mit okoz a folyamatos: ” sosem lesz jogsid, nem tudsz semmit, ilyen rossz vezetőm nem volt, mit csinálsz, nem ezt mondtam amúgy de!- mantráival!

De igen, mindig én vagyok a hülye és a figyelmetlen, a béna …Mindig. Ebben erősített.

Egyik órára páromat is elhívtam, hogy nézze meg, tényleg ennyire béna vagyok? Eljött.
Bevallom, izgultam, elkezdtem mosolyogva, majd nem kellett sok idő és az oktató már rángatta a kormányom szokás szerint, tiszteletlenül és degradálóan beszélt velem, pl. ilyenekért: nem megyek tökéletesen középen a sávomban.. miért megyek lassan mindig, miért megyek gyorsan mindig..


Félre kellett állnom, mert úgy sírtam , mint egy csecsemő. Akkor azt hiszem minden kijött.


Ennek ellenére, na ná, hogy jártam az órákra, mert meg akartam csinálni! Csak legyen már vége!! Hogy miért nem váltottam? Hmm, jó kérdés.

A jogsi kötelezően előírt megszerzésének határideje előtt fél évvel a dátumot figyelve,(KRESZ megszerzésének dátumától számított 2 év) DIREKT többször és nyomatékosan felszólítottam arra, hogy vizsga időpontot szeretnék kérni, már vezettem akkor egy csomót, 60 óra tuti meg volt ( csak abból tudom, hogy mennyit fizettem, mert a kartonom alig láttam! )

Nos hülye voltam, csak vezettetett és vezettetett. Hittem neki, meg adtam a bizalmat.

Kínok között végre kaptam időpontot az érvényes KRESZ vizsga lejárta előtt 2 nappal. Ami duplán a frászt hozta rám.

mert hiába mondtam, hogy ha megbukom, kell a lehetőség újra vizsgázni! Így elúszott.. Bukás után kötelező órákat kell venni, ami heteket jelent és utána lehet csak újra vizsgázni.

A tudat ellenére a vizsgára jó kedvűen és magabiztosan mentem, ja igen, előtte parkolhattam végre pár percet, hurrá 😀

Aztán megláttam a szeretőjét, ő volt a vizsgabiztos. Jó nagy pofon így kezdésre , de nem veszek róla tudomást – gondoltam .


Azt hittem nem lehet lejjebb, de lett.


A vizsgaútvonalam feltúrták. Ahol tegnap még minden rendben volt, mára már köszönő viszonyban sem volt a régi énjével . Útjavítás minden mennyiségben. Gyorsan reagálva vissza vettem a 20-as tábla miatt a sebességből és döcögtem előre.


Felbukkant egy figyelmeztető jelzésű autó, hú de szuper -gondoltam, és nem adtam meg neki az elsőbbséget, majd minden kavargott a fejembe , ami hatására az autót előre engedtem és gondoltam, ha vége, akkor vége.. de nem álltunk meg.

Mentem szépen ezt az akadályt leküzdve, bár bizonytalanság volt bennem, a torkom már teljesen kiapadt, olyan szinten kapart a szárazságtól ,hogy szabályosan kezdtem rosszul lenni . Konkrétan nem volt nyálam, főleg mikor következett az egy íves kanyarodás és parkolás feladat. Kértem az engedélyt inni, miközben megkaptam, szabályosan megálltam, ittam, bár igaz az oktatóm édesített vize volt csak, szóval abból ciki, nem ciki…( azóta hordok mindig magamnál vizet), szóval folytattuk a vizsgát. Meglepetésemre mindent jól megcsináltam. Haladtunk időben is a vizsga vége fele .


Nagyon boldog voltam, már láttam a célt, az iskola sarkán voltunk, én már kicsattantam magamban, végre meg van! Majd hirtelen LEÁLLÍTOTTAK és megbuktam.

Oktató bepattant a vezetőülésbe és bevezettek a jól ismert módszerrel.

Tudod, amikor mindenki aki ott van, sajnáló és együtt érző pillantásokat rád vetve szánakozik a helyzeteden.

Megkérdeztem, mi volt a probléma? Hogy ittam?
Majd azt mondták, hogy nem adtam meg az elsőbbséget a figyelmeztető jelzésű autónak. Még sok más apró hiba is volt. Nem is hallottam már meg… Bánom utólag, hogy értelmes gondolatok elkerülték az agyam pont akkor , ott , abban a helyzetben, de olyan gyorsan történt minden.


A nő már nyomta a képembe a mappáját, “nem baj, van KRESZ vizsga lehetőség a jövő héten.. nézzük az időpo…”. na nekem sem kellett több.

Ennyivel el van intézve? Nem is veszi észre mennyit buktam ? Nem érzi a felelősségét az ügyben ?


Teljesen kikelve magamból elordítottam magam, hogy “szerinted normális , hogy egy jogosítvány megszerzése minimum 2 év és így is 280 ezrembe volt ? Most meg előről mindent?… még pótvizsgára sincs lehetőségem ?” éreztem, hogy nem érdemes itt többet próbálkoznom.

Elrohantam világfájdalmamban.

Ja igen, az illegálisan kért 20-ast azért vissza vettem !

Nagy elkeseredésemben a Hungária körúton a járda szegélyre ültem, a villamosok jöttek-mentek, embereket nem láttam a könnyeimtől. Csalódott voltam és elkeseredett. Azt hittem vége mindennek, semmire sem vagyok képes.


Majd a hatalmas egy személyes nyílvános önsiratásom közben észre vettem, amint egy hajléktalan legugol , és szinte az ölembe sz*rik.

Visszablatyogtam a munkahelyemre, mosollyal és örömmel vártak, csalódást okoztam- azt éreztem . Magamnak tuti. Csak el akartam mindent felejteni.

Ezt követően egyre rosszabbodott a kapcsolatom az autókkal. A lelkes gyermeki , vagány és bátor kislány énem , aki kamionos is akart lenni néha, az egyszerre meghalt.
Az anyós ülésen konkrétan rettegtem, szegény Atimnak úgy kezdtem dirigálni, mint az oktatóm nekem. Féltem a kamionoktól, igazából minden másik sávban közlekedő autótól összerezdültem, na meg a követési távolság, index témák…khm., rácuppantam a lámpákra, táblákra, egyszerűen be kellett nekem is látnom, vállalhatatlan lettem a témát tekintve. Elnyerhettem volna a legborzasztóbb utas címet. Ezt felismerve,

Inkább hátul utaztam. És ez évekig így ment, hol jobb volt, hol rosszabb.

‘míg lett egy fiú pocaklakóm. A zsigereimben éreztem, hogy fiú lesz, mert meglepetésemre elkezdtem élvezni a kocsiban utazást, rám jött a vezethetnék. Olyannyira belelkesültem és vagánynak éreztem magam, hogy egyik nap Atit azzal vártam haza, hogy Online befizettem e-learning-re, pár nap alatt lenyomtam a kislányom altatása közben és után a tananyagot. Így a lányom is nyugodtabban aludt, habár bújkáltam a takaró alatt, hogy ne zavarja a fénye, de ott voltam, ha keresett.

Rengeteg tesztet csináltam, a neten utána kerestem infóknak, egyszerűen imádtam az egész tanulási folyamatot és hogy valóban értem, amit tanulok, ha valami nem ment, ismételhetem. Szóval teret kaptam és szülés előtt 3 nappal meg lett elsőre a KRESZ! 4 év kellett, hogy erőt kapjak és tovább lendülhessek.

Persze logikus, akkor kell nekem is a jogosítvánnyal küszködni, mikor van egy másfél éves meg egy új lélek úton és költözés előtt voltunk. Jó időzítés , nem de?

Az volt a tapasztalatom a vizsgán, hogy akik hagyományos módszerrel tanulták a KRESZ-t, azok megbuktak elsőre. Az animációs részek megzavarták őket, nem állt a rendelkezésükre a tananyag olyan formában, mint az online fizetőknek. Aminek összegyűjtöttem pár előnyét:

  • Korlátozott ideig tudod megvenni a tananyag hozzáférést .
  • Automatikusan a rendszerbe kerülsz azzal, hogy megvetted a csomagot
  • Ezek a modulok jól fel vannak építve, érthetőek, jól szemléltetnek, sok videóval, tényleg rengeteg értékes információ tárhelye
  • Akkor enged tovább a rendszer, ha sikeresen elvégezted a részvizsgákat
  • Láthatod, hogy mit hibáztál el és van magyarázat rész is
  • Sorban tudsz haladni a modulokkal, viszont amit már elvégeztél, azt bármikor visszanézheted
  • Ha végeztél, máris tudsz az oldalon és a sulinál emailban jelentkezni a következő vizsga időpontra, aminek az idejét amúgy is jelez neked a rendszer folyamatosan az oldaladon. Így be tudod ütemezni a tanulást, be tudod osztani az időd.
  • Telefonon és mail címen készséggel álltak a rendelkezésemre ügyes, bajos kérdéseimmel.
  • A sok videó online is szerepel a tananyagban, pont ami a vizsgán is és szerintem elengedhetetlen, ha magabiztosan akarsz neki futni és kipipálni ezt a részét a folyamatnak. Plusz Te osztod be az időd. Szerintem szuper lehetőség! És tényleg élvezhető a tanulás, nem teher, nem tudsz majd leállni !
  • Az életedről és mások életéről van szó, mindenki nyer, ha jól fel készül a jogosítványra pályázó.

Hogy hogyan alakult tovább a történetem, hogy miért fél éve vezetek aktívan egy Pesttől távoli helyen jelenleg is és miért tartok 80 óránál, azt nemsoká elmesélem, csak legyen a kezemben a jogsim!

Elöljáróban legyen annyi elég, hogy imádok már vezetni és lehet nem is vagyok olyan reménytelen?!

talán nemsoká én lehetek a sofőr


folyt.köv.

nukuTabu